A mocsi eredetének pontos eredetét jelenleg nem ismerjük. Az első mocsi ceremónia a kamik földre szállása után történt a Jajoi-korban (Kr. e. 300 - Kr. u. 300) a rizstermesztés megjelenése után. Eredetileg vörös rizst használtak a mocsi elkészítésére. Ebben az időben csak a hadúr és a nemesek fogyasztották a mocsit, mert úgy tartották, hogy hozzájárul a jó szerencséhez. A Heian-kor alatt (794-1185) a mocsi az isteneknek szánt étel volt, amelyet a sintó rituálékban ajándékként adtak elő az arisztokraták. A mocsi emellett a boldog házasság szimbóluma is volt. A mocsi újévi fesztiválokhoz kapcsolódó feljegyzései a Heian-korból (794-1185) származnak. A császári udvar előkelői úgy gondolták, hogy a friss mocsi hosszú szálai gazdagságot és jólétet szimbolizálnak, és a száraz mocsi segít az erős fogak megőrzésében. A Genji monogatari című műben is találhatók utalások a mocsihoz. A mocsi továbbra is egy hagyományos japán újévi étel, amelyet bőségesen fogyasztanak ebben az időszakban. Egyik különleges típusa a kagami mocsi (tükör mocsi), amelyet a családok december 28-án kitesznek az oltárra. A kagami mocsi két egymásra helyezett gömb alakú mocsi, amelyek tetejét naranccsal (daidai) díszítik. Ez a szokás eredetileg a szamurájok között terjedt el, akik a mocsit megtörve a tükörrel szimbolizálták az újévi ünnepek végét és az új év kezdetét.