A dobostorta megalkotója Dobos C. József volt, aki híres pesti cukrászmesterként vált ismertté. Célja az volt, hogy olyan tortát tervezzen, amely hosszú ideig friss és élvezhető marad a korabeli hűtési technikák mellett is. A tortát először 1884-ben alkotta meg, és 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. A kóstolók között jelen volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A Dobos-torta hamarosan elterjedt Európában is, mert más volt, mint a korábban megszokott torták. Egyszerű eleganciájával kitűnt, mivel akkoriban divatosak voltak a többszintes, díszes torták. A másik különlegessége a vajkrém volt, amely akkoriban még ismeretlen volt, mivel a torták főzött krémekkel és tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint a vajkrémet egy fiú tévedése inspirálta, aki cukrot tett a köpülő edénybe só helyett. Dobos C. József az 'elrontott' vajból alkotta meg híres tortáját. Dobos Európát beutazta, hogy megismertesse művét a nagyközönséggel. A cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta titkos receptjét, mivel Dobos féltve őrizte azt. A Dobos-tortát sózott jég között szállították társzekerekben Nyugat-Európa városaiba. Amikor 1906-ban visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag szabadon felhasználhatja azt. A Dobostortát ma az egész világon ismerik, és több mint 100 változata ismert a receptjének. 2017-ben Magyarországon miniszteri rendelet határozta meg a torta összetételét és formáját, amely szerint a torta kör alakú, öt Doboslap között Doboskrém található, és a torta tetejét aranybarnára karamellizált cukorból készült Dobostető díszíti.